Pálinkának nevezzük bármely, Magyarországon termesztett, vagy vadon termő gyümölcs cefréjéből készült párlatot. Magyarország kedvező helyzetben van, mert mikro- és makroklímája rendkívüli lehetőségeket biztosít a gyümölcstermesztés számára. A termesztett és vadon termő gyümölcsök íze, aromagazdagsága nagyon finom, félreismerhetetlenül csak az országunkra jellemző alapanyagot biztosít.  Ennek köszönhetően termékeinket – a pálinkát – könnyen meg lehet különböztetni a világon máshol készített párlatoktól. A különböző tájegységeken termesztett gyümölcsökből készült párlatok adják meg minden magyar pálinka különleges zamatát, ízét.

A termesztett gyümölcs fajtája szerint a pálinka lehet:

Szilvapálinka

Jelenleg két eredetvédett szilvapálinkával rendelkezünk, ez egyik a Szatmári szilvapálinka, amely évszázadok óta a Szatmár-Beregi táj híres itala. Készítésekor a szabályozásnak megfelelő arányban hagynak a cefrében magot, melyből mintegy 150 féle aromaanyag jut a pálinkába, megadva ezzel annak jellegzetes ízét. A másik ilyen híres szilvapálinkánk a Békési szilvapálinka, melyet a Körösök völgyében termesztett vörös szilvából készítenek.

Szilvafajták, amelyekből pálinka készülhet: Boldogasszonyszilva, Besztercei szilva, Olasz kékszilva, ringlószilva, nemtudom szilva, vörös szilva.

Barackpálinka

Jelenleg a Gönczi barackpálinka, és a Kecskeméti barackpálinka eredetvédett.  A Gönczi barackpálinka, amely a gönczi magyar kajszibaracknak köszönheti különleges ízét, és illatát, jelentősen különbözik más régiók barackpálinkáitól. A Kecskeméti barackpálinka a Kecskemét környékéről származó kajsziból készül, megőrizve a gyümölcs illatát, ízét.

Pálinkakészítésre alkalmas fajták: Magyar kajszi, Pannónia, Rózsa kajszi, Bergeron

Pálinkát őszibarackból is lehet készíteni.

Almapálinka

Az almapálinkák közül a Szabolcsi almapálinka eredetvédett, amelyet hagyományos kisüsti lepárlással készítenek.

Pálinkakészítésre alkalmas almafajták: Mutsu, Starking, Jonatán, Jonagold, Golden, Red delicious, Idared

Meggypálinka

Meggypálinkáink közül az Újfehértói meggypálinka eredetvédett, amelyhez az Újfehértói fürtösmeggyet használják fel.

Egyéb meggyfajták: cigánymeggy, Pándy üvegmeggy

Körtepálinka

Kiskunhalas környékén jellemző párlat készül Kiffer körtéből. Kiváló illatát, ízét utóéréskor éri el, ezért, és kevésbé tetszetős külseje miatt használják pálinkakészítéséhez.

Más kedvelt fajtáink: Vilmoskörte, Clapp kedveltje, Boks kobak, Hardenpon.

Cseresznyepálinka

Leghíresebb cseresznyetermő, és pálinkakészítő vidéknek Kecskemét, valamint a Tisza vidéke (pl. Nagykörű) számít. Több mint 70 fajta cseresznyét ismerünk, melyek mindegyike alkalmas párlat készítésére.

Jelentősebb fajtáink: Germesdorfi óriás, Szomolyai fekete, Badacsonyi óriás, feketecseresznye

Birsalma pálinka:

Leggyakoribb gyümölcsfajták: Bereczki, Konstantinápolyi

Ribizlipálinka

Fekete ribizliből, és piros ribizliből készíthetik. Kellemes, fanyar illatú párlatot ad. A fekete ribizli íze kissé a gyógynövényekre hasonlít.

Eperpálinka

A népi pálinkafőzésben nagy hagyománya van. Vidéki házak udvarán gyakran megtalálható az eperfa, melynek gyümölcse könnyen szüretelhető. A párlatnak azonban csak ritkán van eperillata.

Szederpálinka

A hagyomány szerint a szederrel kezdődik a pálinkafőzési szezon, mert ez a gyümölcs nem áll el sokáig. Illata enyhén emlékeztet az eperre, de ízében tisztán felismerhető a szeder.

Málnapálinka

Nagyon nagy mennyiségű gyümölcs szükséges, hogy egy litert előállítsunk, de kellemes illata megmarad a pohárban több órával a fogyasztása után is.

Vegyes gyümölcsből készült pálinkák

Ilyen pálinkát az ország egész területén főznek. A termelők szeretik, mert a gyümölcsöket érésük sorrendjében egy erjesztőbe gyűjtik, majd megfőzetik a pálinkát.

Vadon termő gyümölcsökből készült pálinkák:

A vadgyümölcsből készült pálinkák igen ritkák, így a piacon igazi különlegességnek számítanak. A vadalmát az Őrségben, a vadcseresznyét a Zemplénben, Hegyközben főzik.   A vadkörte (vackor) már nagyobb számban fordul elő, erdős helyeken, legelőkön gyakran található. Vadkörtepálinkát az Északi-középhegységben készítenek jelentős mennyiségben. Erdők-mezők növénye a kökény, amely a fagyok előtt fanyar, savanyú ízű, de a fagyok hatására – miután megcsípte a dér – édeskés ízűvé válik. Ekkor leszedve készíthetnek belőle pálinkát, mely a különleges ízek kedvelőinek okozhat élvezetet.

Bodzából is készülhet jó pálinka, Halason, Börzsönyben jellemző a főzésük.

Kedves vadon termő növényünk a csipkebogyó, melyből teát, lekvárt is készítenek, de pálinka készítéséhez is remek alapanyagot szolgáltat. A Börzsönyben, és a Tisza környékén jellemző főzésük.

Szintén ritka, különleges zamatú vadon termő növényünk a som, amelyből Ózd környékén főznek finom italt.